Kőszegi Dániel egy kis debreceni pinceboltból indulva építette fel az ország legnagyobb erősáramú nagykereskedőcégét. A céget ma már gyerekei irányítják, de ő a nyugdíjas évek felé közeledve új ötletbe vágott bele, és egy maroknyi mérnökkel olyan elektromos meghajtást fejlesztett ki és gyártott le, amire az iparág nagyágyúi is elismerően csettintenek. Teherautóikat az Audi és az Aldi, kukásautóikat több magyar város is használja. Hamarosan bővítik az üzemet, és az a céljuk, hogy rövid idő alatt nyélbe üssék az első külföldi üzleteket is.
Magas labda lenne ezen a ponton bevallani, hogy gyerekkoromban kukás akartam lenni, bezzeg most, csakhogy ez nem fedné a valóságot. De az azért igaz, hogy mint a kisgyerekek többsége, én is a radiátorba kapaszkodva vártam, hogy hetente egyszer feltűnjön az utcában a narancssárga Liaz. Hogy ez miért ennyire misztikus, nem tudom, valószínűleg komplett pszichológusgenerációk találnak benne szakdolgozati leletanyagot, de egy biztos: nem a biológiai órám volt túlfejlett, mégis minden héten pontosan ugyanakkor kapaszkodtam. A kukásautó ugyanis nem jön, hanem bedübörög az utcába. Nos, a jövő gyermekeinek kicsit nehezebb dolguk lesz, a kilométerekről hallható autókat a magyar városokban hamarosan felválthatja a kukások Teslája.
Zsenikkel körülvéve Debrecenben évtizedekig működött egy kis bolt, nevezhetjük legendásnak is. A Kossuth utcai Hobbi Elektronika pincehelyiségébe bárki bevihette a kisrádióját, távirányítóját, lemezjátszóját, a sokat látott szakemberek, amit csak lehetett, megjavítottak. A belvárosi boltocska gyengeáramú szervizből hamar komputerszervizzé, majd ipari elektronikai kereskedéssé fejlődött, és tulajdonképpen innen indult az ország legnagyobb erősáramú kereskedőcége is. A Daniella Villamosság ma már négyszázötven embert foglalkoztat, árbevétele súrolja a húszmilliárd forintot.
Új, mégis ismerős területekre merészkedett az Épduferr a tavalyi évben. Az új üzletágak hatalmas sikernek bizonyultak, a cég mégis inkább lassan, fokozatosan építkezik tovább, a legfontosabbnak ugyanis a hosszú távú stabilitást tartják. Palkovics Milán Dániellel, az Épduferr igazgatóságának elnökével ültünk le beszélgetni.
Az Épduferr immár 18 éve működik megbízható partnerként az építőiparban. A céget elsősorban generálkivitelezőként ismerik, de ennél már jóval szélesebb körben tevékenykedik. Palkovics Milán Dániel, a cég igazgatóságának elnöke szerint az új profilok még nagyobb stabilitást adnak a vállalat számára. „Szüleim 1972 óta vállalkozók voltak, én ebben szocializálódtam, és mindig azt láttam, hogy az a jó megoldás, ha egy cég nem egy dologgal foglalkozik, hanem próbál jó szinergiát alkotó tevékenységekkel foglalkozni, amelyek önállóan is képesek megállni, de mégis jól ki tudják egészíteni egymást – fejti ki. – Óhatatlanul előfordulnak egyes területeken könnyebb és nehezebb időszakok, utóbbiakat is könnyebb átvészelni, ha több lábon állunk.”
ÖNÁLLÓ, MÉGIS JÓL ILLESZKEDŐ PROFILOK
Ezek a lábak az Épduferr esetében az építőanyagkereskedelem, az acélkereskedelem, illetve az acélfeldolgozás. „Azok a cégek tudnak hosszú távon prosperálni, amelyek egy hosszabb értékláncot teremtenek. Az acélkereskedelem mellett korábban félkész, kész alkatrészek gyártására alkalmas berendezéseket szereztünk be nagyjából 400 millió forintos értékben (részben pályázati forrásokból), ezek az üzletágak önállóan is megállnak a piacon, de saját működésünkbe is jól illeszkednek.
Ha például generálkivitelezőként az Épduferrnél szükség van acélszerkezetre, akkor az acélkereskedelmi üzletág a lehető legjobb áron tudja beszerezni, majd a cég a saját műhelyébe adja át gyártásra, onnan pedig a kivitelezői csoporthoz kerül értékesítésre és beépítésre. „Három ponton is tudtunk értéket teremteni, fedezetet előállítani” – mutat rá Palkovics Milán Dániel.
Nem véletlen, hogy nagy hangsúlyt, és ezzel együtt jelentős forrásokat is szántak a cégnél arra, hogy ezeket az új üzletágakat felfuttassák. Az acélkereskedelem a mostani dunaújvárosi központ után az év végéig a tervek szerint országos értékesítési hálózattal fog bővülni. Az üzletág tavaly nyáron indult el és a tevékenység 2022. évi intenzitása már a várakozásokon felül alakult.
NEM VÁLLALJÁK TÚL MAGUKAT
A cég stabilitása és fejlődése szempontjából az is fontos tényező, hogy az alkatrészgyártó berendezések exportképes terméket is adtak az Épduferr kezébe. Ezeken az alapokon további fejlesztéseket is tervez a cég az igazgatóság elnöke szerint. „Tavaly 39 százalékkal nőtt az árbevételünk, adózott eredményünk 380 millió forint volt, létszámunk 38-ról 55 főre nőtt, de év végig 70 körülire emelkedhet. Telephelyvásárlást, bővítést tervezünk, folyamatosan vizsgáljuk a pályázati lehetőségeket, növelni szeretnénk mind a gyártókapacitást, mind a hatékonyságunkat.”
A következő lépés az lehet, hogy prémium- és luxuskategóriájú lakóingatlanokat is tervez fejleszteni az Épduferr. „Vizsgáljuk a lehetőségeket, hiszen részben adja magát, hogy ebbe bele kell vágni – jelenti ki Palkovics Milán Dániel. – A szakembergárda megvan, az építőanyagok egy jó részét magunknak tudjuk beszállítani, hatalmas lehetőségek vannak ebben, igazából csak a sales oldal hiányzik tőlünk.”
Közben azért arra is figyelnek, hogy a cég 18 éves hagyományaihoz hűen ne vállalja túl magát az Épduferr, főleg a bizonytalan nemzetközi és hazai helyzetet is figyelembe véve.
A túlzott kockázatvállalás Palkovics Milán Dániel értékrendjébe nem fér bele. „Vannak cégek, amelyek egyik pillanatról a másikra eszméletlen magasságokba jutnak, aztán eltűnnek. Mi szándékosan nem megyünk bele olyan vállalásokba, amelyekben kis rizikó is van. Hiába kecsegtető egy munka, ha pénzügyileg, személyi állományilag, fizikailag, építőanyag oldaláról nem tudjuk megvalósítani, akkor nem vágunk bele, mert nagyobb rizikó az, ha túlvállaljuk magunkat, mint ha óvatosan haladunk. Folyamatos növekedés és fejlődés a célunk, és nem az, hogy évente duplázzuk, triplázzuk a forgalmunkat, majd vakarjuk a fejünket, hogy túlterheltek vagyunk, nem tudunk teljesíteni. Ilyen áron mi nem szeretnénk növekedni.”
Volt már egy sikeres exitjük, fel is építették belőle következő tech startupjukat. A Haidekker testvérek a telekocsipiacról nyergeltek át a menzákra, hogy visszaadják nekünk azt a rengeteg időt, amit ebédért sorban állva töltünk el. Tennék mindezt globális piacvezetőként.
Hozunk pár újdonságot. Itt van rögtön egy világpremier, a sztárkommentelő, aki a lap szélén pár személyes mondatot hozzáfűz a cikkhez – én még ilyet nem láttam máshol. Alföldi Róbert vállalta, hogy ő lesz az első, és így rögtön két igazi Forbes-arc is került a megújuló lap címlapjára. Hány évesen kapott Commodore-t, hányszor nem volt pénze zsemlére, és hány cégével […]
Jó két éve, hogy a magyar közel- és régmúltat feldolgozó film- és sorozatprojektek nyerik el a Káel Csaba kormánybiztos fémjelezte Nemzeti Filmintézet (NFI) legnagyobb fejlesztési, előkészítési, gyártási és promóciós támogatásait. Ez most a trend, mondhatni a stratégia. Ha kell, milliárdos állami támogatásokból fog megelevenedni nagy vásznon és otthoni kijelzőn a tatárjárás, Hunyadi János vagy március tizenötödike, hol Rákay Philip-estül, hol Kevin Spacey-stül. Tíz készülő produkció és bemutatójuk várható dátuma, az eddig elnyert összeg szerinti csökkenő sorrendben.
A nagyvárosok mindig szélsőséges érzelmeket szültek. Ez az egyszerű megfigyelés adta az ötletet, hogy öt évvel ezelőtt, az első Forbes Urban különszámba megírjuk vállaltan szubjektív, ámde annál szórakoztatóbb budapesti listánkat. Bagi úr ismét elővette karcos ceruzáját.
Öt vállalkozása volt eddig. Az első kettő csúfos kudarc, a harmadik nagyjából túlélt, az egészen jól működő negyedikből pedig kinőtt egy ötödik, amiből világsiker lett. A negyvenöt éves angyalbefektető ma már nyugdíjasnak tekinti magát, minden idejét a portfóliójában lévő startupoknak szenteli, a következő évek pedig arról szólnak majd, tőzsdeérett-e a befektetőcége, a Baconsult. Empatikus kocka? Sztoikus angyal? A tekintélyét romboló tudatos énmárkaépítő? Sokféle jelzőt és nevet lehet ráaggatni, de amire biztosan nem hallgat: Balogh Péter úr.